Immunonkológia során a szervezet immunrendszerét specifikusan a tumorsejtek ellen fordítják. Különösen ígéretesek azok a vakcinák, melyek az úgynevezett neoantigének ellen irányulnak: ezek olyan fehérjék, melyek genetikai mutáción mentek keresztül a daganatos sejtekben, és ezért különböznek az egészséges sejtekben található társaiktól.
Az apró változás – néha csak egyetlen fehérjeblokk változik – a tumorsejtek felületén újszerű immunológiai jellemzőket ad a fehérjének, melyeket azimmunrendszerT-sejtjei így idegenként kezelnek. A terápiás vakcinák, melyek mutáción átesett, rövidfehérjefragmenseket vagy peptideket tartalmaznak, az immunsejteket kifejezetten a daganat ellen irányítják – olvasható a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) honlapján.
Mire szolgálnak a tesztek?
Prof. Michael Platten, a Német Rákkutató Központ (Deutsches Krebsforschungszentrum, DKFZ) tanszékvezetőjének és a Heidelbergi Egyetemi Kórház vezető tanácsadójának elmondása szerint azonban az alapvető előfeltétele az ilyen típusú vakcina hatékonyságának az, hogy peptidje az immunsejtekkel a tumor felszínén találkozzon, és az olyan alakú legyen, hogy pontosan illeszkedjen. Az új teszt képes észlelni, hogy ez így van-e.
Az immunterápia alapja az a felismerés, miszerint minden emberi szervezetben vannak ráksejtek, de normál esetben az immunrendszer képes arra, hogy felismerje és elpusztítsa azokat. Hogy mely daganatok esetén hozhat áttörést ez a kezelési mód, arról az alábbi cikkünkben írtunk!
A vakcina peptidnek pontosan kell illeszkednie a tumorsejtek felszínén a specifikus prezentált, úgynevezett MHC molekulákkal. Az immunsejtek ugyanis csak akkor reagálnak, ha az antigén a megfelelő MHC-molekulákhoz kapcsolódik. Ellenkező esetben a szervezet immunválasza sikertelen.
Platten és kollégái egy okos megoldást találtak erre a problémára: A Proximity Ligation Assay (PLA) vizsgálat két antitest használatán alapul, az egyik a neoantigéneket ismeri fel, a másik pedig az MHC molekulákat. A molekuláris-biológiai reakciók csak abban az esetben adnak jelet, ha a két antitest célszerkezete egymás közvetlen közelében van.
A kutatók az új teszt hatékonyságát az egyik. agyrákban megtalálható tumor neoantigén használatával bizonyították. Az idő több mint 70 százalékban a specifikus agytumorok, melyek alacsony malignitású (low grade) gliómákként ismertek, azonos “típust” mutattak a DNS-ükben. Ennek eredményeképp az izocitrát dehidrogenáz 1 (IDH-1) nevű enzim egyetlen specifikus fehérje építőköve a fehérje szekvencia 132. pozíciójában kicserélődött.
Számos klinikai vizsgálat zajlik jelenleg világszerte, melyek célja az ígéretes vakcinák tesztelése és a célzott immunterápiás lehetőségek kibővítése. Ezeknek a készítményeknek az előállítása és adagolása szigorúan szabályozott keretek közt történik. A biztonságos kezelés érdekében már az 1970-es években megszületett az a mai napig is érvényben lévő alap koncepció, mely a készítmények összeállításának módját egységesen szabályozza.
Forrás: http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/orvosnal/cikkek/miert_jo_az_immunterapia/20161130145437